Minden évben készül, nem és nem unjuk meg. :) Mindig variálunk valamit,
hol tejben felfőzzük a tölteléket, hol aszalt gyümölcsökkel gazdagítjuk,
néha almát reszelünk rá, máskor marcipánnal sütjük. De ez az alap, a
hagyományosan sütött 6 rudas, mindenki által úgy ismert, hogy "nagy mutter
bejglije" :)
A tésztát előző nap készítjük, fóliába csomagolva pihen egy teljes napot
hűtőben, másnap keverjük be a töltelékeket, és ha már kihűltek, akkor
tekerjük az időközben hűtőből kivett, szoba-hőmérsékletű tésztába.
Minden évben készül, nem és nem unjuk meg. :) Mindig variálunk valamit,
hol tejben felfőzzük a tölteléket, hol aszalt gyümölcsökkel gazdagítjuk,
néha almát reszelünk rá, máskor marcipánnal sütjük. De ez az alap, a
hagyományosan sütött 6 rudas, mindenki által úgy ismert, hogy "nagy mutter
bejglije" :)
A tésztát előző nap készítjük, fóliába csomagolva pihen egy teljes napot
hűtőben, másnap keverjük be a töltelékeket, és ha már kihűltek, akkor
tekerjük az időközben hűtőből kivett, szoba-hőmérsékletű tésztába.
Figyeljünk rá, hogy a tészta se túl kemény, se túl lágy ne legyen. A
töltelék sem szabad, hogy morzsás-száraz legyen, sem túl folyékony,
inkább szépen kenhető, de masszív. A cukortartalma sem lehet túlzott, a
sütés közben olvadó cukor szintén tönkreteheti a munkánkat. A tészta és a
töltelék súlya közel azonos méretű, így arányos, szép tekerés hozható
létre, nem folyik ki, nem repeszt (annyira).
Tészta
1 kg liszt
30 dkg vaj
15 dkg zsír
nagy csipet só
10 dkg cukor
2 tojás
2,5 dkg friss élesztő
3 dl tej
A lisztet elmorzsoljuk a vajjal és a zsírral, egy kis tálkában
elkeverjük az összes többi hozzávalót (az élesztőt nem futtatjuk fel),
majd gyors kézzel, először lazán, majd erősebb gyúrással összeállítjuk a
tésztát. Nem baj, ha picit márványos, inkább az legyen, minthogy
elgyötörjük. Pihentetés közben a tészta ahogy összeérik, kissé puhul,
selymesebbé válik. Minimum fél napot hagyjunk neki hideg helyen.
Töltelék (fajtánként 3-3 rúdra elegendő)
40 dkg darált dió vagy mák
2,5 dl tejben melegítéssel feloldott 30 dkg cukor
1 citrom reszelt héja, és pár csepp leve
A tejet a cukorral feltesszük melegedni, de nem forraljuk, csak amíg jó
meleg lesz és a cukor felolvad. Közben a tálba halmozott darálékot
elkeverjük a citromhéjjal és pár csepp citromlével. Kevergetve ráöntjük a
forró folyadékot, de ne egyszerre mindet, nehogy túl folyékony legyen.
Míg a keverék hűl, megszívja magát, kissé megduzzad, így lehet, hogy a
visszamaradt édes tejjel kell még picit hígítani. Ha mind felvette és
kihűlés után még mindig száraz, tejjel lágyíthatjuk. Hagyjuk teljesen
kihűlni.
A pihent cipót 6 egyenlő részre osztjuk, egyenként kb. A4-es lap
nagyságúra (20*30 cm) nyújtjuk, a (mondjuk diós) töltelék harmadát
ráhalmozzuk, kanál hátával elsimogatjuk úgy, hogy a tészta szélei 1-1
centiméterre kilátszódjanak. Most a két rövidebbik oldalán
visszahajtjuk, és lenyomjuk. Az egyik hosszanti oldalát elkezdjük
felfelé tekerni, a másik szélét vizes ujjakkal kicsit benedvesítjük,
ráforgatjuk a rudat, picit meghempergetjük, hogy egyenletes alakú
legyen, majd zárással lefelé olajozott lemezre tesszük. Így tekerjük fel
mind a hat rudat. Nekem ez két tepsi. Mikor az egyik hármassal kész
vagyunk, válasszunk szét 3 tojást, és most a sárgájával hosszanti
irányban kenjük le a rudakat. Az oldalukat is. (hagyjuk meg kb. a felét a
másik 3 rúdra.)
Kint hagyjuk szobahőmérsékleten, nem kell hűtőbe tenni. Addig várunk,
amíg a sárgája teljesen megszárad, és elkezd picit repedni. Ekkor kell a
fehérje, egy másik ecsettel keresztben kenjük most. A múltkori repedés
miatt most hurkapálcával szurkáltam meg kenés után, és mehet az
előmelegített 170°C-os sütőbe. A fejlődő túl sok gőz sem tesz jót a
süteménynek, így újabban elejétől fakanállal pár centire kitámasztott
sütőajtóval sütöm. Sokkal kevésbé reped, bár így is adódik baleset. :)
Semmi gond, a kicseppent pirult dió a kedvencem. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése