A tatárok pedig, hogy sem megtámadni, sem kicsalogatni nem tudták a biztos és megközelíthetetlen búvóhelyen levőket, elhatározták, hogy kiéheztetik a székelyeket. Ez így ment hosszú ideig, amíg egyszer csak a tatároknak és a székelyeknek is elfogyott az ennivalójuk.
Ekkor egy okos székely asszony összekaparta a maradék lisztet, hamuval összekeverte, és hatalmas kalácsokat sütött, amelyeket dorongra vagy magas póznákra húztak és fölmutatták a tatároknak: „Nézzétek mi itt milyen jól élünk, míg ti pedig éheztek.” A tatárok akik, már alig bírták az éhezést, bosszúsan elvonultak.
Ez időtől nevezik a kürtöskalácsot dorongfánknak, mint ahogyan a régi receptes könyvekben e megnevezés alatt az az elnevezés alatt találhatjuk.
Receptje
Hozzávalók - 8 fő részére:
2 kg liszt , 5 dkg élesztő , 8 db tojás , 1 liter tej , 1 dl víz , 1 kg kristálycukor , 1 dl étolaj , 3 db citrom , 1 evőkanál só , 6 tasak vaníliás cukor , 20 dkg vaj
Elkészítése:
Az élesztőt langyos vízben felfuttatjuk egy kanál cukorral és egy csipet liszttel.
5 egész tojást, és 3 db-nak a sárgáját a liszt közepébe ütjük. Hozzáreszeljük a 3 darab citrom héját és egynek a levét belecsavarjuk. Csipet sót, és két tasak vaníliás cukrot majd 10 evőkanál kristálycukrot beleöntünk, 1 dl olajjal együtt.
A felfuttatott élesztővel elkezdjük a dagasztást. Először a hozzávalókat keverjük el egymással, majd apránként a liszttel elegyítjük el és apránként annyi tejet adunk hozzá, hogy jól gyúrható , lágy állagú tésztát kapjunk. Levegősre kell dagasztani, kb. 15-20 percig.
Kendővel letakarjuk és meleg helyen 30 percig pihentetjük.
1/6-odnyi részt szakítunk ki a tésztából, lisztezett deszkán ujjnyi vastagra lapítjuk és egy késsel , folyamatosan körbevágva egy hosszú csíkot vágunk belőle, amit a tenyerünkkel , szabályos formájúra sodrunk.
A kalácssütő fát olvasztott vajjal megkenjük és a tésztát az egyik végén, maga alá csíptetve, egyenletesen feltekerjük. A deszkán addig hengergetjük, amíg hézagmentessé válnak a tekercsek, bevajazzuk a tésztát is és a vaníliás cukorral elegyített, elsimított kristálycukorba forgatjuk.
Faszénből, vagy keményfából parazsat készítünk, egyenletesen elterítjük és folyamatosan forgatva, pirosra és ropogósra sütjük rajta a kalácsunkat. (Sütés után, a még forró tésztát ízesíthetjük fahéjjal, kókusszal, dióval, mogyoróval.)
A függőlegesre állított sütőfáról lehúzzuk és egy hosszúkás üveget állítunk bele, ami kisebb, mint a belseje, azért, hogy ki tudjon jönni belőle a gőz. Hosszában félbevágva, szeletekre szedve tálaljuk és kínáljuk.
Jó étvágyat kívánunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése